2 Kings 21
1 Tizenkét éves volt Manassé, mikor királlyá lett, és ötvenöt évig uralkodott Jeruzsálemben; és anyjának a neve Hefciba volt.
2 És azt cselekedte, ami rossz az Úr szemeiben; azoknak a nemzeteknek undoksága szerint, amelyeket elűzött az Úr Izráel fiai elől.
3 És ismét felépíttette a bámákat, melyeket elveszített atyja, Hizkija; és oltárokat állított a Baálnak, és szent fát csináltatott, mint Áháb cselekedett, Izráel királya, és leborult az ég egész seregének és azokat szolgálta.
4 És oltárokat épített az Úr házában; melyről azt mondta az Úr: Jeruzsálembe helyezem nevemet.
5 És oltárokat épített az ég egész seregének; az Úr házának mindkét udvarában.
6 És átvitte fiát a tűzön, felhőnézést, bűvölést űzött, halottidézőket és jósmestereket tartott; sok olyat tett, ami rossz az Úr szemeiben, bosszantván őt.
7 És elhelyezte a szent fa faragott képét, melyet csináltatott; abban a házban, amelyről azt mondta az Úr Dávidnak és fiának, Salamonnak: Ebben a házban és Jeruzsálemben, melyet Izráel minden törzse közül választottam, helyezem el nevemet örökre.
8 És nem mozdítom el többé Izráel lábát arról a földről, melyet atyáiknak adtam; ha csak vigyáznak, hogy egészen aszerint cselekedjenek, amint parancsoltam nekik, és egészen a szerint a tanítás szerint, amit parancsolt nekik szolgám, Mózes.
9 De nem fogadtak szót és Manassé eltévelyítette őket, hogy még inkább a rosszat cselekedjék, mint azok a nemzetek, melyeket kipusztított az Úr Izráel fiai elől.
10 Szólott tehát az Úr szolgái, a próféták által, mondván:
11 Mert Manassé júdai király ezeket az undokságokat cselekedte, gonoszabbakat tett, mint mindaz, amit az emoriak tettek, akik őelőtte voltak; és vétekbe ejtette Júdát is az ő bálványaival:
12 ezért, így mondta az Úr, Izráel Istene: Íme én oly veszedelmet hozok Jeruzsálemre és Júdára; hogy mindenkinek, aki hallja, mind a két füle megcsendül bele.
13 És kifeszítem Jeruzsálem felett Samária mérőzsinórját és Áháb házának függőmértékét; és kitörlöm Jeruzsálemet, mint kitörlik a tálat, kitörlik és szájára fordítják.
14 És elvetem örökségem maradékát, és ellenségeik kezébe adom őket, hogy legyenek zsákmányává és ragadományává minden ellenségüknek.
15 Amiért azt cselekedték, ami rossz az én szemeimben, és bosszantottak engem; attól a naptól kezdve, melyen kijöttek atyáik Egyiptomból, mind e mai napig.
16 De nagyon sok ártatlan vért is ontott Manassé, annyira, hogy Jeruzsálemet színültig megtöltötte; azon a vétkén kívül, hogy vétekbe ejtette Júdát, hogy azt cselekedje, ami rossz az Úr szemeiben.
17 Egyéb dolgai pedig Manassénak, és minden, amit tett, és vétke, mellyel vétkezett; tudvalevőleg meg vannak írva a Júda királyainak viselt dolgairól szóló évkönyvben.
18 És mikor elaludt Manassé atyáival és eltemettetett háza kertjében, az Uzza kertjében; a fia, Ámon lett helyébe a király.
19 Huszonkét éves volt Ámon, mikor királlyá lett, és két évig uralkodott Jeruzsálemben; és anyjának a neve Mesullemet volt, Hárúc leánya, Jotbából.
20 És azt cselekedte, ami rossz az Úr szemeiben; amiképpen atyja, Manassé cselekedett.
21 És egészen azon az úton járt, amelyen atyja járt; és azokat a bálványokat szolgálta, akiket atyja szolgált, és azok előtt borult le.
22 Az Urat pedig, atyái Istenét elhagyta; és nem járt az Úr útján.
23 És összeesküdtek Ámon szolgái ellene, és megölték a királyt a házában.
24 De a föld népe mind levágta azokat, akik Ámon király ellen összeesküdtek; és királlyá tette a föld népe a fiát, Jósiát a helyébe.
25 Egyéb dolgai pedig Ámonnak, melyeket cselekedett; tudvalevőleg meg vannak írva a Júda királyainak viselt dolgairól szóló évkönyvben.
26 És mikor eltemették őt sírjába az Uzza kertjében, fia, Jósia lett helyébe a király.